Fenntarthatóság és kreativitás.
A Dubaji világkiállítást 2021. október 1 és 2022. március 31. között tartják, napjaink leginnovatívabb építészeti és formatervezési ötletei sorakoznak itt fel. A 200 ország részvételével zajló expo jelszava: „az elmék összekapcsolása, a jövő megteremtése”.
A rendezvény 438 hektárnyi területen valósul meg Dubajban és Abu Dhabiban. Számtalan hihetetlen struktúra, épület, valamint dizájnerek, mérnökök, tervezők, építészek és művészek mutatkoznak be a világ minden részéről.
5 különleges pavilont mutatunk be:
Fenntarthatósági pavilon
A Fenntarthatósági pavilon hosszútávú beruházásként készült a Dubaji Világkiállítás számára. A struktúrát, amely a ’Terra’ nevet viseli, masszív, 35 méter széles energiafa alkotja. A dizájnt a sárkányfa habitusa inspirálta, a kör alakú tetőt egy központi oszlop tartja. A főépületet vízszűrő fácskák veszik körbe, amelyek segítenek az épületet árammal és vízzel is ellátni.
Lengyel pavilon
Egy csapat repülő madarat találunk a lengyel pavilon előtt, amelyek egy láthatatlan kapcsolatot, vándorlást szimbolizálnak Lengyelország és Dubaj között. Maga az épület fából készült, látványos eltolásokkal.
Egyesült Királyság pavilonja
Rendkívül látványos megoldás: a hosszú fadeszkák végén változó, megvilágított szavakat látunk, amelyek egyfajta verssé állnak össze. Valójában egy algoritmus állítja össze a megjelenő szöveget a látogatók által beküldött angol és arab szavakból. A tervezők szerették volna Nagy-Britannia kulturális sokszínűségét megjeleníteni, ugyanakkor az ország technológiai jövőjébe is bepillantást adni.
Orosz pavilon
Elképesztő színek jellemzik Oroszország pavilonját. A teljes szerkezetet alumíniumcsövek borítják, a bonyolult minták gyors mozgást imitálnak, amivel az ötletek és a tudás megállíthatatlan szabadon áramlását szimbolizálják. A pavilon alakját a jól ismert matrjoska baba ihlette.
Magyar pavilon
Hazánké az első faszerkezetes épület nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. Az építés során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz.
A pavilon alapterülete 1927 négyzetméter, építéséhez 560 ezer kilogramm fát használtak fel, a leghosszabb szerkezeti elem 18,47 méter, a legnehezebb pedig több mint 2700 kilogramm. Az épületet Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, az Ybl Miklós-díjas magyar építész Csernyus Lőrinc tervezte, az épület vázát pedig 17 magyar ács állította össze több hónapon át.
Forrás: mymodernmet.com
