Hát szélbálnát?
Nincs, aki ne tudná, mi az a szélkakas. Sok háztetőt ékesít, díszítő értékén felül azonban fontos funkciót is betölt. Ha ugyanis épp feltámad a szél, a légmozgás hatására elmozdul, elfordul. A szélkakasok lábánál legtöbbször nyíl is található, ez jelöli a szél irányát, azaz mutatja, merről merre is fúj.
Sok esetben a kakas alatt (esetleg felette) a négy fő égtájat (észak, dél, kelet, nyugat) jelölő iránytűk is helyet kapnak, tovább növelve ezzel a szerkezet hasznosságát.
Az égtájakat kezdőbetűk jelölik. Az angol rövidítések: N = north, azaz észak, S = south, azaz dél, E = east, azaz kelet, valamint W = west, azaz nyugat.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan alakult ki a szokás, miért pont kakas alakú lett a szél irányát jelző tetődíszek zöme? Nos, a hagyomány hosszú évszázadokra nyúlik vissza, és eredetének történetét több ponton homály fedi. Egy bizonyos: tömeges elterjedése a 9. századra tehető, amikor is egyházi rendeletre helyeztek el széljelzőt a templomtornyokon. A kakasmotívum alkalmazása nem volt véletlen: a kereszténység szimbólumaként esett rá a választás.
Manapság sok háztulajdonos kap kedvet ahhoz, hogy fenti a tradíciót kövesse, míg mások ettől épp eltérően nem kakast, hanem más madarat, egyéb állatot, emberi alakot vagy különböző tárgyakat formázó szélirányjelzőt biggyesztenek otthonuk legmagasabb, minden járókelő által jól látható pontjára.
Így jöhettek létre az alábbi ötletes, esetenként megmosolyogtató, de mindenképpen kreatív alkotások.
Kacsa, hattyú, fácán és egyéb szárnyasok:
Tyúkkal incselkedő kutya:
Lovasfarmok, lovardák népszerű tetődísze:
Íme a széltehén és borja:
A tehén mellől a bika sem maradhat el:
Macskaduett:
Balra fekete macska, jobbra tiroli kecske:
Vízpartok közelében nem ritkák a tengeri állatokat, például bálnát formázó szélirányjelzők:
Szélsellő sirályok társaságában:
Kapás van:
Díszes vitorláshajók:
Évszám mutatja, mikor került a szélirányjelző a tetőre:
Jancsi és Juliska:
