A 21. században az építészet egyik alapvetően fontos szerepe, hogy minél energiahatékonyabb legyen.

Ennek több oka is van. Ha jól van szigetelve egy épület, akkor, jelentősen kevesebb hőenergiát kell ahhoz használni, hogy kifűtsük az épületet. Mivel kevesebb hőenergiát használunk el, csökken a háztartás károsanyag kibocsátása, ráadásul komfortosabb lesz az otthonunk.

Ha alapos munkát végeztek homlokzat, a lábazat, az aljzat és a födém szigetelése során, valamint megfelelő nyílászárók vannak az épületben, és még a fűtéstechnika is korszerű, akkor bizton számíthatunk arra, hogy kevés energiával télen és nyáron is megfelelő hőmérsékletet tudunk elérni a házunkban. De honnan tudhatjuk, hogy rossz a szigetelés, milyen jelek utalnak erre? És mit tehetünk, ha ezekkel a tünetekkel szembesülünk otthonunkban?

Mik a rossz szigetelés jelei?

Ha nincs szigetelés vagy rossz a kivitelezése, akkor az épület különböző pontjain, felületein hőhidak alakulnak ki. Érezhetünk állandó huzatot a lakás egyes pontjain akkor is, ha minden nyílászáró be van csukva. A másik jellegzetes hőhíd-tünet télen mutatja meg magát, amikor kint lehűl az idő, és a falazat belső oldala is hideg lesz, ráadásul nedvesedni kezd a fal, esetleg penészfoltok jelennek meg a sarkokban, a födém és a falazat találkozásánál vagy az aljzat és a fal találkozásánál, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy baj van a szigeteléssel.

Sőt! Ha huzamosabb ideig élünk nedves, penészes falak között, akkor a lakók szervezetében komoly légúti betegségek alakulhatnak ki.

A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. Akik légzőszervi betegségtől szenvednek vagy legyengült az immunrendszerük, a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, és ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.

Ha rossz az épület hőszigetelése, akkor aránytalanul sok hőenergia távozik, vagyis jelentősen nagyobb mennyiségű gázt, biomasszát, fűtőanyagot kell elhasználnunk ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az otthonunkban. A nyári kánikulában pedig a rosszul szigetelt épület hőhídjain külső hőség jut be a házunkba. Egekbe szökik a villanyszámla, amíg a klímával legyűrjük a hőséget, hogy élhető legyen az otthonunk.

Hogyan lehet megszüntetni a rossz szigetelés jeleit? Mi a megoldás?

Adja magát a válasz: jó szigeteléssel csökkenteni lehet a hőhidak hatását. Különösen figyelni kell a szerkezeti elemek találkozására (födém és homlokzat, padló és homlokzat), az ablakok kávájára. Ha a házfalon fut a gázcső, akkor érdemes a cső mögötti felületet is szigetelni és szellőző nyílásokat kialakítani a szigetelőanyagon. Ebben az esetben érdemes előtte egyeztetni a gázművekkel.

Az utólagos homlokzati szigetelés esetében nemcsak a hatályos építésügyi szabályok határozzák meg, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az épületszerkezetnek, építőanyagnak, ez a ház komfortos használata és az energiatakarékos használat szempontjából is nagyon lényeges kérdés. Érdemes előzetesen utánajárni, hogy melyik anyagnak milyen adottságai vannak!

A kivitelezés során nagyon fontos, hogy ne térjünk el az előzetesen meghatározott építőanyagtól (pl. csak a megfelelő vastagságú, minőségű homlokzati szigetelést engedjük feltenni a homlokzatra!), ha mégis más anyaggal kellene tovább dolgozni, mindenképp egyeztessünk az energetikus szakértőnkkel, tervezőnkkel!

Sokan csak a homlokzattal foglalkoznak, holott a födémen keresztül is elillan a drága áron megtermelt hőenergia. A fújható szigetelést szinte minden padlásfödém esetén alkalmazhatjuk. Résmentes, hőhídmentes szigetelést érünk el vele. Borított fafödémek esetében is ahol a légrésbe kerül befújásra a szigetelőanyag, nem pedig a födém tetejére. Hagyományos anyaggal ennek a födémnek a szigetelése, lassabb, nehézkesebb, hosszabb ideig tart és fel kell bontani az egész deszkázatot.

A fizika törvényei alapján nincs hőhídmentes épület, viszont a mindennapi életünk szempontjából szinte észrevehetetlen lesz a hatásuk, ha megfelelően szigeteljük az épületet. Vagyis megszűnik a falak nedvesedése és a penészedés. Azért a szigetelés mellett gondoljunk a megfelelő nyílászárókra is! Ha jól szigetelnek a nyílászárók és a homlokzat, lábazat, valamint a födém és a tető is szigetelt, akkor jóval kevesebb hőenergiát kell használnunk a szobák felfűtéséhez, jobb energetikai besorolást kap a házunk, költséghatékonyabb és környezetbarátabb lesz a háztartás működtetése.

A háztartásunkban van néhány tevékenység, ami rendkívül sok párát termel. Az egyik a puszta létezésünk, vagyis a kilégzés során sok pára képződik, ezen ne változtassunk, lélegezzünk nyugodtan. Viszont a ruhateregetés, a főzés, a mosogatás vagy a felmosás által képződő párát érdemes kordában tartanunk. Arra azért figyeljünk, hogy még a legjobban szigetelt épületben is kialakulhat párásodás, a falak nedvesedése, ha nincs szakszerűen szellőztetve az épület. Mert bármilyen meglepő, a szellőztetésnek is van külön tudománya. Vannak, akik télen is egész nap résnyire nyitott ablak mellett főznek, élik életüket. Ez elég rossz szellőztetési stratégia. A legszerencsésebb, ha kereszthuzatot csinálunk és alaposan kiszellőztetünk főzés, mosogatás után, a teregetést pedig próbáljuk szabadtéren (pl. erkély, terasz) megoldani, vagy szerezzünk be egy szárítógépet. Az egyik legintenzívebb páraképző tevékenység ugyanis a ruhaszárítás.

Összességében a jó szigeteléssel, nyílászárókkal, fűtéstechnikával és a tudatos szellőztetéssel komfortos, költséghatékony és környezetbarát és egészséges otthonra tehetünk szert.