Feltűnően szép.

Györgydeák Gabriella egy régi, barna szekrényt festett át és díszített gyűjteménye számára. A minták különlegessége, hogy mind egyedi, kézzel készült. A következőkben Gabriellától ismerhetjük meg a festés részleteit.

Amikor elkezdtem a felújítást, eredetileg úgy terveztem, hogy ami piros most a bútoron, az barna lett volna, és faerezet mintát kapott volna. A párom lecsiszolta, én lealapoztam, és akkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom a piros színt. Akkor jutott eszembe, hogy mivel Coca Cola gyűjtő vagyok, miért ne lehetne ez egy Coca Cola-s bútor. Csak még nem tudtam, hogy mivel dobhatnám fel, és mitől lesz igazán egyedi.

Elkezdtem körülnézni a neten, és megnéztem a Coca Cola történetét, a régi reklámokat. Marilyn és Elvis annyiszor szembejött velem a colával kapcsolatban, hogy Őket választottam. Rengeteg képet megnéztem, és ami megtetszett, kinyomtattam, és ezeket a képeket másoltam le a bútorra.

Ceruzával rá rajzoltam nagy vonalakban a már előzőleg zománcfestékkel lefestett és megszáradt festékre, majd ráfestettem a képet. Nem használok stencilt, mindent kézzel festettem, zománcfestékkel, képekről másolva. Nem volt könnyű!

A zománcfesték nagyon sűrű, a kontúrokat, a betűket rettenetesen nehéz volt megfesteni. De azt gondolom, hogy elég jól sikerült.

A bútor festéséhez Durlin zománcfestéket használtam és ugyanilyen alapozót is. Alapozóból és a fehér színű zománcfestékből 2-2 darab 750 ml-es  fogyott el, a piros színből 1,5 dobozzal. Ennek a festéknek az ára a 750 ml-es kiszerelésben 2990 Ft. Tehát ez durván 18000 Ft az ecsetekkel, hígítóval, csiszolópapírral együtt szerintem számolhatunk nyugodtan kb. 25 ezer Ft-ot. De itt hangsúlyoznom kell, hogy a polcokat, az ajtók és a fiókok belső részét nem festettem le, mert saját részre készült. Ha el akartam volna adni, akkor belül is mindent lefestek, és akkor az alapozóból meg a fehér színű zománc festékből még kb. 1-1 dobozzal szükség lett volna.

A bútor csiszolását a párom csinálta. A munkálatok pedig kb. 1 hónapig tartottak. A nehéz száradás miatt húzódott el ennyire, mert akkor, amikor csináltam, nagyon esős, párás idő volt, nehezen száradt. Egy-egy kép elkészítése az ajtón 1-1 napot vett igénybe, és mivel a kontúrok miatt csak kis ecsetet tudtam használni, másnap egyszer még át kellett festeni, kiigazítani, hogy a festék tökéletesen fedjen és ne legyen “csíkos”. Hát igen, ez az, amire különösen figyelni kellett.

Én még soha nem dolgoztam zománcfestékkel, főleg nem festettem képet. Tapasztalatszerzésre nagyon jó volt. Megtapasztalhattam a használat során, hogy nem úgy működik, mint bármilyen más festék, mondjuk, amit művészek használnak, vagy rajzórán a diákok. Hátránya, hogy sokkal sűrűbb, előnye, hogy a különböző színek nem keverednek össze, nem folynak egymásba.

Utólag csak annyit szeretnék még írni, hogy még most sem térek magamhoz, hogy mennyi embernek tetszett a Facebook oldalon a bútorom. És a like-ok száma még mindig folyamatosan nő. Azt hiszem, igazán egyedit készítettem, és ezen felbuzdulva, már készül is a következő régi bútor mentésem, szintén különleges, kézzel festett képekkel, kimondottan modern kinézettel, de idézve az 50-es, 60-as éveket.