A DIY, azaz csináld magad felújítás elsőre fantasztikus ötletnek tűnik. Hiszen mi lehet jobb annál, mint saját kezűleg átalakítani otthonunkat, miközben spórolunk is a mesterek munkadíján? Az internet tele van inspiráló előtte-utána képekkel, és ha másoknak sikerült, akkor nekünk is menni fog, igaz? Nos, nem mindig. Nézzük meg, mikor érdemes nekiállni, és mikor kerülhet többe a saját kezű projekt, mint egy profi megbízása.
1. A DIY lelkesedés csapdája: „Milyen nehéz lehet?”
A legtöbb felújítás egy YouTube-videóval kezdődik, amelyben valaki könnyed mozdulatokkal csempéz vagy falat bont. Az igazság az, hogy a profik évekig tanulják a szakmájukat, míg mi egy délután alatt akarunk mindent elsajátítani. Ez az optimizmus vezethet oda, hogy a „gyors festés” végül hetekig tart, és a falon több festék lesz, mint a hengeren.
2. A szerszámok rejtett költségei
Egy profi burkolónak megvan a megfelelő csempevágója, keverőgépe, vízmértéke, lézeres mérője – nekünk viszont nincs. Az első probléma ott kezdődik, hogy a szükséges eszközöket meg kell venni vagy bérelni. A jó minőségű szerszámok pedig nem olcsók. Egy tisztességes fúró, vágó, mérő és festőeszközök könnyedén több tízezer forinttal dobhatják meg a költségeket.
3. Anyagpazarlás és selejt – amikor a maradék többe kerül
Egy szakember pontosan tudja, hogy egy parkettázásnál hány százalékot kell pluszban vásárolni a vágások miatt. Egy DIY projekt során viszont gyakori a hiba: „ó, ezt most elszabtam” vagy „ezt újra kell vennem”. Ha például egy 10 négyzetméteres szoba laminált padlójából a túl sok selejt miatt 12 négyzetmétert kell venni, az extra költség már el is vitte az állítólagos megtakarítást.
4. Idő = pénz, vagy inkább stressz?
Egy szakember gyorsan és hatékonyan dolgozik. Mi pedig munka után, hétvégén, éjszaka, amikor épp van egy kis időnk. Egy fürdőszobafelújítás egy profinak egy hét, míg nekünk hónapokig tarthat – közben minden nap a porban élünk, és minden látogatónak el kell magyaráznunk, hogy „még nincs kész”.
5. Amikor a profi hívása elkerülhetetlen
Vannak olyan munkák, amelyeket egyszerűen nem éri meg saját kezűleg csinálni, mert túl sok kockázattal járnak. Például:
- Vízvezeték-szerelés – Ha valami rosszul sikerül, egy csőtörés sokkal többe kerülhet, mint az eredeti munka.
- Elektromos munkák – Nemcsak életveszélyes lehet, de ha egy rossz bekötés miatt később kigyullad a ház, az biztosan nem érte meg.
- Statikai változtatások – Falbontás előtt érdemes egy statikussal beszélni, mert senki sem szeretné a nappali közepén találni a felső szintet.
A valós számok: Spórolás vagy bukás?
Egy konkrét példa: ha egy szakember egy 10 négyzetmétert 3000 Ft/m² áron fest ki, az 30 000 Ft. Ha saját magunk csináljuk, akkor a festék, henger, ecset, takarófólia és maszkolószalag ára kb. 20 000 Ft. Elsőre úgy tűnik, hogy spóroltunk 10 000 forintot – de ha beleszámoljuk az elrontott festéket, az újrafestést és az eltöltött időt, lehet, hogy végül inkább ráfizettünk.
Mikor éri meg a DIY?
- Ha már van tapasztalatod – Ha korábban festettél vagy burkoltál, nagyobb az esély a sikerre.
- Ha nincs határidő – Ha nem sürget az idő, nyugodtan próbálkozhatsz, és nem kell idegeskedned.
- Ha kisebb munkákról van szó – Egy polc felszerelése, egy bútor festése vagy egy kisebb javítás tényleg lehet jó DIY projekt.
Tervezz előre, számolj és ne félj szakemberhez fordulni
A saját kezű felújítás szórakoztató és büszkeséggel tölthet el, de ha nem számolsz utána, könnyen bukás lehet belőle. Érdemes előre kalkulálni az eszközök, anyagok és az időráfordítás költségeivel, és ha a végeredmény bizonytalan, lehet, hogy jobban jársz egy szakemberrel. Ne feledd: a DIY lehet élmény, de ha nem vigyázol, drága tanulópénz is!
