2025 tavaszára olyan mértékben elszakadtak az ingatlanárak a bérektől, hogy egy mai 25 évesnek elméletileg közel 60 évig kellene takarékoskodnia ahhoz, hogy önerőből lakáshoz jusson – derül ki a Portfolio.hu és az Eduline friss elemzéseiből.

Havi fizetés három négyzetméterre sem elég – Sokkoló számok a lakáspiacról

Budapesten egy használt lakás egyetlen négyzetmétere a legdrágább kerületekben már háromszor annyiba kerül, mint egy fiatal diplomás havi nettó fizetése. Ha egy 25 éves dolgozó a nettó jövedelmének negyedét – tehát minden hónapban például 75–100 ezer forintot – félretenne, akkor nagyjából 60 év múlva tudná megvásárolni álmai 60 négyzetméteres lakását – hitel nélkül.

Ez az adat természetesen elméleti, hiszen az infláció, az ingatlanárak további változása és a bérek növekedése módosíthatja a képet. Mégis jól mutatja, milyen brutális szakadék tátong a fiatalok fizetése és a lakásárak között.

Álom volt, rémálom lett – Így szálltak el az ingatlanárak

A 90-es évek elején a fizetésekhez viszonyítva jóval elérhetőbbek voltak a lakások. A legutóbbi hasonló szintű áremelkedést 2004-ben tapasztalták, de a szakértők szerint 2014 körül volt az elmúlt évtizedek legkedvezőbb időszaka a lakásvásárlásra. Azóta viszont a bérek növekedését messze meghaladó tempóban emelkedtek az ingatlanárak, különösen Budapesten és a nagyvárosokban.

A legdrágább fővárosi kerületekben ma egyetlen négyzetméterért 2,7 havi nettó bérnyi összeget kellene kifizetni. Országosan is hasonló a tendencia: a vidéki nagyvárosokban is jelentősen nőttek az árak, például Debrecenben már magasabbak az ingatlanárak, mint néhány külső budapesti kerületben.

Ki tehet róla? – Ezek az okok állnak a háttérben

Több tényező együttes hatása áll a háttérben:

  • Ingatlanpiaci spekuláció: befektetők vásárolnak tömegesen ingatlanokat kiadásra.
  • Alacsony kínálat: az új építésű lakások száma nem tartja a lépést a kereslettel.
  • Bérleti piac felértékelődése: a bérleti díjak magas szinten stabilizálódtak, így sokan inkább saját ingatlant szeretnének – ez növeli a keresletet.
  • Infláció: az általános pénzromlás is növeli az ingatlanok értékét, mint “biztonságos” befektetést.

Van kiút? – Ezek az esélyek a mai fiatalok számára

Reális forgatókönyv lehet:

  • Családi támogatás: sokan csak szülői vagy nagyszülői segítséggel tudnak önerőt előteremteni.
  • Lakáshitel: elérhető, de a hitelképesség szigorú feltételekhez kötött.
  • Állami támogatások: CSOK Plusz és lakhatási támogatás 35 év alatt.
  • Kompromisszumok: kisebb alapterületű, rosszabb állapotú vagy agglomerációs ingatlan vásárlása.

Mi lesz így? – Lépéskényszerben a lakáspolitika

A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan: ha a fiatalok nem tudnak lakáshoz jutni, az hosszú távon gazdasági és társadalmi problémákat is okozhat. Szakértők szerint sürgető lenne új lakáspolitikai intézkedések bevezetése, például elérhetőbb első lakáshoz jutási programokkal vagy kedvezményes hitelekkel.

Az eddigi intézkedések – mint például a CSOK vagy a lakhatási támogatás – segíthetnek valamelyest, de az adatok azt mutatják: önerőből saját lakáshoz jutni ma már szinte elérhetetlen álom a legtöbb fiatal számára Magyarországon.