Az Airbnb egy 2008-ban indult online platform, amely lehetővé teszi, hogy magánszemélyek rövid távra adják bérbe lakásaikat, szobáikat turistáknak világszerte. Magyarországon, különösen Budapesten, a szolgáltatás az elmúlt években rendkívül népszerűvé vált. A belvárosi kerületekben számos ingatlan vált Airbnb-szállássá, ami jelentősen befolyásolta a lakásárakat, a bérleti díjakat és a helyi lakosok életminőségét. Míg a turizmus élénkülését sokan pozitívumként értékelték, addig mások a túlzott forgalom, zaj és a lakhatási költségek emelkedése miatt aggódnak.
Az utóbbi években egyre élesebb társadalmi és gazdasági vita övezi a rövid távú lakáskiadást Magyarországon, különösen Budapest belső kerületeiben. 2025 tavaszán újabb fordulatot vett a szabályozás: a kormány fontolóra vette az új Airbnb-engedélyek kiadásának befagyasztását, valamint a meglévő engedélyekhez kapcsolódó adóterhek szigorítását. A lépést a VI. kerület lakóinak szavazása is ösztönözte, akik 2026-tól teljes tilalmat vezetnek be a saját kerületükben.
VI. kerület: lakossági döntés a tiltásról
2024 őszén a budapesti VI. kerület lakói szavazáson döntöttek arról, hogy 2026. január 1-jétől tilos lesz rövid távú lakáskiadás – vagyis jellemzően Airbnb-jellegű szolgáltatások – a kerület területén. A részvételi arány ugyan alacsony volt, de a megjelent szavazók 54%-a támogatta a tilalmat. Ez az első eset Magyarországon, hogy egy kerület ilyen módon, lakossági döntés alapján teljes tilalmat vezet be ebben a kérdésben.
A VI. kerület – Terézváros – a főváros egyik legsűrűbben beépített és turisztikailag legfrekventáltabb területe, ahol az elmúlt évtizedben megsokszorozódott a rövid távra kiadott lakások száma. A helyiek szerint ez jelentősen rontotta az életminőséget: megnőtt a zaj, csökkent a közbiztonság, és elszálltak a bérleti díjak.
Kormányzati válasz: országos szigorítás jöhet
A VI. kerületi döntés országos visszhangot váltott ki. A kormány jelezte, hogy fontolóra veszi az új Airbnb-engedélyek kiadásának felfüggesztését Budapesten, valamint a rövid távú kiadást terhelő adók emelését. A cél kettős:
- megfékezni a lakásárak emelkedését a belvárosi kerületekben, és
- visszaszorítani a lakosságot zavaró jelenségeket, például a buliturizmust és az illegális működést.
A részletek egyelőre nem ismertek, de az intézkedések bevezetése jelentős hatással lehet az Airbnb-piacra, különösen azok számára, akik üzletszerűen adnak ki lakásokat turistáknak.
Várható hatások az ingatlanpiacon és a turizmusban
A rövid távú lakáskiadás szigorítása komoly következményekkel járhat:
- Ingatlanárak és bérleti díjak: a szigorítás nyomán csökkenhet a befektetési célú ingatlanvásárlások száma, és mérséklődhetnek a bérleti díjak az érintett kerületekben.
- Lakossági életminőség: a helyi lakók számára kedvező lehet a változás, csökkenhet a turisták okozta zaj- és forgalomterhelés, nőhet a hosszú távra kiadó lakások aránya.
- Turizmus: a rövid távú kiadás korlátozása visszavetheti a turizmust, különösen az alacsonyabb költségvetésű utazók körében, akik eddig az Airbnb-szállásokat részesítették előnyben.
Mi várható a jövőben?
A kormány részéről még nem született végleges döntés, de az eddigi nyilatkozatok alapján elképzelhető egy országos szabályozás bevezetése, amely egységes keretbe foglalná a rövid távú lakáskiadás feltételeit.
A szakmai szervezetek és ingatlanpiaci szereplők vegyesen reagáltak: egyesek üdvözlik a rendteremtést, mások szerint a túlszabályozás rontja a piaci versenyt és a befektetési kedvet.
Az otthonlap.hu továbbra is figyelemmel kíséri a szabályozási fejleményeket és azok hatását a lakáspiacra.
