Az autizmus spektrumzavarával élő emberek élete tele lehet kihívásokkal, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják mindennapi teendőiket. Egy otthon akadálymentesítése segíthet abban, hogy az autista személyek számára komfortosabb, kiszámíthatóbb és biztonságosabb legyen a mindennapi környezetük. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen lépésekkel érdemes otthonukat akadálymentessé tenni, és miért lehet szükség ezekre a lépésekre.

1. A kiszámítható környezet kialakítása

Az autista személyek sokszor nehezen tűrik a változásokat és a kiszámíthatatlanságot, így számukra rendkívül fontos egy stabil, rögzített rend kialakítása. Az otthon akadálymentesítése során érdemes figyelmet fordítani arra, hogy minden tárgy mindig ugyanott legyen, ezzel biztosítva a kiszámíthatóságot. A falakra elhelyezett vizuális támogató eszközök, mint például képek vagy piktogramok, segíthetik az eligazodást és a napi rutin fenntartását.

Kutatások szerint a vizuális segítségnyújtás, mint a képek és piktogramok használata, jelentősen csökkentheti az autista emberek szorongását és növelheti a függetlenségüket (Mesibov & Shea, 2011). A kiszámítható környezet kialakítása lehetőséget teremt az autista személyek számára, hogy jobban megértsék és előre lássák a napi eseményeket, ami biztonságérzetet nyújt számukra.

2. Minimalizált szenzoros terhelés

Az autizmussal élő emberek sok esetben érzékenyek a külső ingerekre, legyen az hang, fény vagy szag. Az otthon akadálymentességének egyik fontos eleme a szenzoros ingerek csökkentése. Ehhez jó megoldás lehet a vastag függönyök és sötétítők alkalmazása, amelyek minimalizálják a fény beáramlását. Emellett a zajcsillapítás is fontos lehet, hogy a háttérzajok ne okozzanak feszültséget. Az erős illatokat, például az erős tisztítószereket, érdemes kerülni, mivel ezek is túlzott reakciókat válthatnak ki.

Egyes kutatások azt mutatják, hogy az autista emberek szenzoros érzékenysége jelentős hatással van a mindennapi életükre, és a szenzoros ingerek minimalizálása javíthatja a közérzetüket (Ben-Sasson et al., 2009). A megfelelő szenzoros környezet kialakítása csökkentheti az ingerlékenységet és segíthet az érintetteknek a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életvitel kialakításában.

3. Biztonságos terek létrehozása

Az autizmus spektrumzavarral élő emberek néha hajlamosak a hirtelen impulzív viselkedésre, éppen ezért fontos, hogy az otthon környezete a lehető legbiztonságosabb legyen. A sarkokat érdemes puha védőelemekkel ellátni, a veszélyes tárgyakat pedig olyan helyre tenni, ahol nem férhetőek hozzá. Fontos a zárak alkalmazása is a veszélyes anyagokat tartalmazó szekrények ajtaján.

A biztonságos terek kialakítása különösen fontos az impulzív viselkedés kezelésében. Kutatások szerint az impulzív viselkedés csökkentése érdekében a biztonságos környezet kialakítása alapvető fontosságú, mivel ez csökkentheti a balesetek kockázatát és hozzájárulhat az autista személyek jólétéhez (Matson & Sturmey, 2011).

4. Különálló, nyugodt hely biztosítása

Az autizmussal élő személyek gyakran igénylik a nyugodt, zavarásmentes tereket, ahol elvonulhatnak a világ zajai elől. Az otthonban érdemes kijelölni egy ilyen teret, amelyet például puha párnákkal és kényelmes bútorokkal rendezünk be. Egy ilyen hely biztosítja, hogy a személy bármikor visszavonulhasson, amikor túlzott stresszt él meg vagy egyszerűen csak pihenésre van szüksége.

Kutatások rámutatnak, hogy a nyugodt terek megléte segíthet az autista embereknek a stresszkezelésben és a túlterheltség elkerülésében (Kanner, 1943). Egy biztonságos menedék, ahol az autista személy visszavonulhat, kulcsfontosságú lehet a pszichológiai jóllét szempontjából.

5. Rutinok támogatása

Az autizmussal élő személyek számára a napi rutin fenntartása rendkívül fontos, hiszen ez biztonságot nyújthat számukra. Az otthon akadálymentesítésének részeként érdemes kialakítani egy olyan rendszert, amelyben minden teendő időben és jól kiszámíthatóan történik. Egy napi rutin táblázat segíthet, amelyen képek vagy piktogramok mutatják be, hogy mi következik a nap során. Ez a megoldás segíti az előre tervezhetőséget és csökkenti a szorongást.

A kutatások szerint a napi rutin fenntartása segíthet az autista embereknek abban, hogy biztonságban érezzék magukat, és csökkentsék a váratlan események okozta szorongást (Wood et al., 2009). A vizuális táblázatok és a strukturált napi tevékenységek alkalmazása hozzájárulhat az önállóság növeléséhez és a szorongás csökkentéséhez.

Miért fontosak ezek a lépések?

Az autizmus spektrumzavar rendkívül sokféle tünettel járhat, és az érintettek különböző módon élik meg a mindennapi helyzeteket. Az otthon akadálymentessége nem csak a kényelmet szolgálja, hanem segíti a stressz és szorongás csökkentését, hozzájárulva ezzel az autizmussal élő személy életminőségének javításához. Ezek a lépések biztosítják, hogy az otthon a lehető leginkább alkalmazkodjon az érintett személy igényeihez, így egy igazán biztonságos és szerethető környezetet teremtve számukra.

Az autizmussal kapcsolatos kutatások, mint például a Mesibov és Shea (2011), valamint Ben-Sasson és munkatársai (2009) által végzett tanulmányok, alátámasztják, hogy a megfelelő környezet kialakítása jelentős mértékben javíthatja az érintettek életminőségét. Az akadálymentesítés, a szenzoros terhelés csökkentése és a biztonságos terek létrehozása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az autista személyek nagyobb önállóságot és kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

Felhasznált források

  • Ben-Sasson, A., Cermak, S. A., Orsmond, G. I., Tager-Flusberg, H., Carter, A. S., & Kadlec, M. B. (2009). Sensory responsiveness in children with autism spectrum disorders.
  • Kanner, L. (1943). Autistic disturbances of affective contact.
  • Matson, J. L., & Sturmey, P. (2011). International handbook of autism and pervasive developmental disorders.
  • Mesibov, G. B., & Shea, V. (2011). The TEACCH program in the era of evidence-based practice.
  • Wood, J. J., Drahota, A., Sze, K., Har, K., Chiu, A., & Langer, D. A. (2009). Cognitive behavioral therapy for anxiety in children with autism spectrum disorders.