Ahány ház, annyi szokás, mégis vannak árulkodó apróságok, amik a személyiségjegyekhez kapcsolódnak.
“Ne teregessük ki a szennyest!” – mondják, akik nem szeretnék, hogy mások tudomást szerezzenek a viselt dolgaikról, problémáikról, de a tiszta ruhák is beszédesek a viselőjüket illetően. Ha utazás közben jövet-menet idegen házak udvarán pillantjuk meg a szárítót, könnyen lehet következtetni arra, hogy hányan laknak ott, vannak-e gyerekek, kamaszok, idősek, de még a háziak foglalkozása is megjelenik olykor. A kimosott ruha elhelyezése, a szárítás mikéntje, a száradó ruhák viszonya és párosítása is üzen a családtagok szokásairól, testalkatáról, egymás iránti érzelmeikről.
Azok, akik akkor is beltéren teregetnek, ha lenne kint lehetőségük és az idő is szép
Általában zárkózott emberek, nem szeretnék, ha mások bármennyire is belelátnának az életükbe. Vagy azért, mert introvertáltak, vagy azért, mert titkolnivalójuk van, vagy azért, mert tisztátalannak gondolják, hogy mások lássák a fehérneműjüket vagy a törölközőjüket. Sokat adnak mások véleményére.
Azok, akik kint teregetnek csipeszek nélkül
Optimisták és nem szeretnek pepecselni. Nem csinálnak tragédiát abból, ha esetleg a szél lefúj egy-egy darabot, lazábban kezelik az életet.
Azok, akik csipesszel teregetnek
Minden darabnál gondosan ügyelnek arra, hogy becsületesen rögzítsék, ami azt súgja, hogy előrelátó, terv szerint élő a tulajdonosuk, aki biztonságra törekszik.
Ahol a ruhák elég szorosan vannak egymáshoz, és vígan keverednek
Ott az összetartozás eleven, szeretet van a fedél alatt.
Ahol külön vannak mosva és kezelve a ruhák
Ott kevés esetben szól praktikai okokról, inkább már a mosásnál sem akarják a saját holmijaikat összeengedni az emberek.
Persze sok múlik magán a szárítón is, hogy milyen típusú és mennyi ruha fér fel rá, de az adott lehetőségeken belül is megfigyelhetőek ezek a különbségek.
