Az országon belüli népességvándorlás a járvány ellenére vagy épp miatt is igen magas.
Sokan költöztek el a fővárosból az agglomerációba vagy a Balaton, illetve a Velencei-tó környékére, annak ellenére is, hogy az ingatlanárak az egekben vannak. Jöhetnénk statisztikai adatokkal, hogy hány fő döntött úgy az elmúlt időszakban, hogy lakhelyet változtat, de a számoknál talán sokkal érdekesebb a dolog miértje.
Budapestre általában a több lehetőség és a nyüzsgő élet miatt költöznek az emberek. Több iskola, több munkalehetőség, több szórakozóhely és az éjjel is működő közlekedés számít csábítóerőnek. Ez így van és remekül működik addig, amíg az ember élete egy pontján elgondolkodik azon, hogy megéri az ezzel járó stressz?
Tér, nyugalom, közbiztonság
A lelke mélyén mindenki erre vágyik, és a fővárosi zsúfoltság nem feltétlen teljesíti ezeket a szempontokat. A rengeteg lakótelep, a végtelen dugók, a siralmas közbiztonság sokakat visel meg a hétköznapokban. Ez 10-20 évvel ezelőtt sem volt másképp. Már akkor is körbe álltak az Örs vezér terén a mobilomat követelve, már akkor is zaklattak a Nyugati pályaudvarnál, nem lehetett eljönni a parfümösök mellett a Keletinél, és nem lehetett megúszni a szipus zombiseregeket a Határ útnál, hogy csak párat említsek. A dugók mindennaposak voltak, a tömeget szokni kellett a tömegközlekedésben is, mégis csak az elmúlt 5 évben kezdett el fogyatkozni Budapest lakossága. Az ott élők nagy része az agglomerációban látta a lehetőséget, ami éveken át remekül is működött.
A közel vidéki települések enyhülést jelentettek a fent említett problémákra, hiszen elég közel voltak ahhoz, hogy be tudjon járni az ember iskolába vagy munkába a fővárosba, de mégis elég messze ahhoz, hogy megtapasztalják milyen is a csend. Napjainkra viszont ezek a helyek is már olyan telítettek lettek, hogy mindennaposak a dugók, a tömeg, csak ott már esetleg konfliktusokat okoznak a kakasok is.
A távolabbi kis falvak megmaradtak csendesnek, ahol nem gond az állattartás, nyugalom van, és talán az utcán parkoló autó miatt sem kell aggódni, hogy feltörik, de csak pár órát van nyitva a bolt és sokkal kevesebb a munkalehetőség.
A vízpartokhoz is sokan költöznek, hogy kissé üdüléssé tegyék a hétköznapokat, de hasonlóan az agglomerációhoz, apránként azok is telítődnek.
Vajon mi lehetne a jó megoldás?