A budapesti ingatlanpiacon tapasztalható árrobbanás új lakhatási trendet indított el: egyre többen fordulnak a főváros környéki agglomerációs települések felé. A megfizethetőbb négyzetméterárak, a nyugodtabb környezet és az otthonteremtési lehetőségek vonzó alternatívát kínálnak a belvárosi zsúfoltsággal szemben – de vajon valóban olcsóbb és élhetőbb megoldás az agglomeráció?
Lakás 100 millió alatt? Budapesten egyre ritkább
A legfrissebb, 2025 márciusi adatok szerint a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,24 millió forintot, míg az eladó társasházi lakások átlagára megközelítette a 100 millió forintot. Ez drasztikus növekedés a korábbi évekhez képest, és sok vásárló számára megfizethetetlenné teszi a fővárosi ingatlanokat. Egy 80 négyzetméteres lakás ára tehát akár a 100 millió forintot is meghaladhatja.
Költözés kifelé: az agglomerációs álmok és a valóság
A budapesti árak emelkedése miatt egyre többen keresnek alternatívát a környező településeken. Az agglomerációs régiókban az árak átlagosan 28%-kal alacsonyabbak, és az elérhető négyzetméterárak Érd, Gödöllő vagy Szigetszentmiklós térségében 550–750 ezer forint között alakulnak. A kereslet hatására azonban ezek az árak is gyors ütemben nőnek. Mogyoród például egy év alatt 12%-os drágulást mutatott.
Több tér, kevesebb stressz? – Amit az agglomeráció nyújt
1. Több pénzért több négyzetmétert
Az agglomerációban még mindig jóval olcsóbban lehet családi házat vagy nagyobb lakást vásárolni, mint Budapesten. Az árkülönbség különösen vonzó azoknak, akik nagyobb élettérre vágynak.
2. Kertvárosi hangulat, természetközeliség
Sokak számára a zöldebb, csendesebb környezet vonzóbb, mint a belvárosi forgalom. Az udvar, kertkapcsolat, levegősebb beépítés életminőségben is váltást jelent.
3. Fejlesztések lendületben
Több településen is zajlanak lakópark- és infrastruktúra-fejlesztések, új óvodák, iskolák, közösségi terek, kerékpárutak épülnek – bár az ütem és minőség településenként eltérő.
Túl sok az utazás? – Az agglomeráció árnyoldalai
1. Két órás ingázás? Reggeli valóság sokaknak
Aki a fővárosba jár dolgozni, gyakran napi 2–3 órát is úton van. A közlekedés megbízhatatlan, a vonatok és buszok gyakran zsúfoltak, és az autós ingázás is jelentős költségekkel jár.
2. Közlekedési káosz a város határán
A beáramló új lakók miatt egyes települések forgalma reggelente megbénul. A P+R parkolók kapacitása sokszor kevés, a vasútállomások túlterheltek, és sok helyen nincs megfelelő alternatív közlekedés. Például Dunakeszin és Fóton rendszeresek a torlódások a reggeli órákban.
3. Az olcsóság csak látszat? Árrobbanás a peremvidéken
Bár még mindig olcsóbbnak számítanak, az agglomerációs árak is emelkednek. A népszerű településeken – például Biatorbágyon vagy Veresegyházon – az elmúlt évben kétszámjegyű áremelkedés volt, így az árkülönbség Budapestre nézve egyre kisebb.
4. Közművek a határon – amikor a fejlődés megelőzi az infrastruktúrát
Egyes gyorsan növekvő településeken – például Gödön vagy Telkiben – már most is komoly gondokat okoz, hogy a közműhálózat nem tud lépést tartani a népességnövekedéssel. Előfordult, hogy az ivóvízhálózat túlterheltté vált, nyári időszakban víznyomás-problémák, sőt időszakos vízhiány is előfordult.
Kinek való a költözés kifelé?
Az agglomeráció ideális választás lehet azoknak, akik:
- nagyobb térre, kertes házra vágynak,
- otthonról dolgoznak vagy rugalmas munkaidőben dolgoznak,
- gyermeket nevelnek vagy családalapítást terveznek,
- hajlandóak kompromisszumot kötni a közlekedés és az elérhetőség terén.
Megfontolt döntés kell – nem mindenki nyer az agglomerációval
A budapesti árak elérhetetlensége miatt az agglomeráció sokak számára az egyetlen út a saját otthonhoz. Ugyanakkor fontos, hogy ne csak az ingatlanárakat, hanem az életminőséget, a napi rutinra gyakorolt hatásokat és a hosszú távú terveket is figyelembe vegyük. Egy előnyös vétel könnyen válhat frusztráló kompromisszummá, ha az utazás, az infrastruktúra vagy az elszigeteltség nehezíti meg a mindennapokat.
