Ahány ház, annyi szokás – ez az ünnepeknél sincs másképp.
Bár vannak az adventi készülődésben hasonlóságok, a karácsonyi szokások apró részletekben házanként mégis eltérnek egymástól. Szinte minden otthonban megtalálható a karácsonyfa, az ünnepi lakoma, az illatozó mézeskalács, a szemet gyönyörködtető fényfüzérek, a tojáslikőr, no meg az ajándékok. De mi az a személyes tradíció, amitől egyedi lesz egy-egy családi karácsony?
A saját bensőséges szokásokra lennénk most kíváncsiak: kinek mitől válik az ünnep igazán ünneppé?
A fa csúcsát díszítő megörökölt, megkopott üvegdísztől? A bevált családi receptektől? A közös énekléstől? A rendszeres jótékonykodástól? A közös fadíszítéstől? A saját kezűleg készített ajándékoktól? Más személyes rituáléktól?
Van, aki szerint nincs karácsony a Mennyből az angyal eléneklése nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony csengőszó nélkül, ami az ebéd elkészültét jelzi.
Van, aki szerint nincs karácsony Reszkessetek, betörők! nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony halászlé és töltött káposzta nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony csillagszóró nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony mézeskalácsház készítése nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony A Grincs megnézése nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony idegbaj nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony forralt bor nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony narancsba szúrt szegfűszeg nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony gyertyafény nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony bejgli nélkül.
Van, aki szerint nincs karácsony egy karácsonyi mese felolvasása nélkül.
Nálad, mi a legfontosabb tradíció, ami nélkül nincs karácsony? Oszd meg velünk!
