Alakfa és társai.
A gömb, csavart spirál alakú tuják, Leylandi ciprusok és egyéb örökzöldek minden kertben pompásan mutatnak. Legyen a kertünk kicsi vagy nagy, egy vagy több formás kis fa vagy cserje biztosan elfér benne.
A különböző növények formára nyírásának egyébként több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. Kastély- és kolostorkertekben sétálva magunk is sokszor találkozhatunk aprólékos műgonddal megformált bokrokkal, sövényekkel.
Ez a stílus ideális lehet mindazoknak a kerttulajdonosoknak, akik a szabadon nőni hagyott növények kusza összevisszaságával, vadságával nem tudnak mit kezdeni, s jobban kedvelik a kertjükben a “rendet”, a kiszámíthatóságot, a szabályosságot.
A reneszánsz kertek, majd később a barokk kertek (más néven franciakertek) hangsúlyos alkotórészei a szabályos formára nyírt növények. Ezeknek a mértani pontossággal kialakított kerteknek az egyik közös jellemzője a geometrikus kertterv, amely alapján a növényeket valamilyen szimmetrikus alakzatban, ismétlődő minták szerint ültették ki. A kert alaprajza lehet többek között háromszög, négyzet, kör, hat- vagy akár nyolcszög is. A formára nyírt növényeken kívül fűszer- és gyógynövények díszítették a mérnöki precizitással megálmodott kerteket.
Az egyik leggyakrabban felhasznált növény a puszpáng (buxus), köszönhetően annak, hogy jól nyírható és sövény is kialakítható belőle.
A geometrikus kertekben nem ritkák a szökőkutak, illetve az impozáns szobrok, szoborcsoportok sem. Továbbá a nagyobb alapterületű kertek egyik látványossága a sövényrengetegből megkonstruált labirintus.
Az alábbi galériával egy ilyen mutatós díszkert kialakításához szeretnénk ötletekkel, inspirációval szolgálni.