Beszélgetésekhez.
Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal nagyobb társasági életet éltek az emberek: gondoljunk csak a kalákában épült házakra, minden héten esedékes munkahelyi névnapozásokra, hétvégi vendégeskedésekre. Az 1950-es évektől kezdve a személyes találkozások, lazítások, beszélgetések rendszeresek voltak: az emberek összejártak vagy a ház előtti padon trécseltek.
A lakberendezés is egyre fontosabbá vált, mindenki igyekezett csinosítani a lakását, ez volt a ronda vázák, fura burájú lámpák és egyenbútorok időszaka. A nagy összejövetelekhez, beszélgetésekhez tökéletesen passzoló süllyesztett ülőgarnitúra is ekkor élte virágkorát.
Mai szemmel nézve persze nem túl ízlésesen berendezett, meglehetősen tarka szobákat látunk, de kétségtelen, hogy ez a hatalmas gödör még így is hívogató a nappali közepén. Ebben nem csak ülni lehetett, de kényelmesen feküdni is, és elfért egy egész munkahelyi kollektíva vagy osztály a párnákon. Ideálisnak tűnik a hajnalba nyúló csevegésekhez, bulizásokhoz.
Ha jobban megfigyeljük, még azt is észrevehetjük, hogy ezeknek a garnitúráknak a középpontjában nem a televízió áll. Bizony, egymást kell nézni, és szinte muszáj beszélgetni! Még az is elképzelhető, hogy visszajön majd a divatba ez az elrendezés? Mindenesetre szép példákat láthatunk arra is, hogy a mai kor ízlésének megfelelően miként lehet ezt az elemet egy modern lakásba illeszteni.
Forrás: themindcircle.com
