Sokan Csajkovszkij híres balettjéhez kapcsolják az elterjedésüket, pedig nem csak ehhez köthető.
Valóban sokat lendített a népszerűségükön Hoffmann A diótörő és az egérkirály című történetének balettadaptációja, amiben egy lány összebarátkozik egy diótörővel, ami karácsony estéjén életre kel és csatát vív az egérkirállyal, de nem onnan indult ki.
Még a 17. századi Németországban születtek meg az első diótörők, amiket nem csak praktikus háztartási eszközként, hanem mágikus erejű szerencsebábuként is készítettek. A színes diótörő katonák szimbolikusan védték a családokat, így a kézzel készített tárgyak szívmelengető ajándékká váltak.
A második világháborúból hazatérő amerikai katonák is vittek haza magukkal szuvenírként, majd a balett bemutatása és sikere is tovább növelte a diótörők népszerűségét, míg végül az ünnepi készülődés szerves részévé váltak.
Az évszázadok folyamán sokféle színben, méretben, kivitelben készültek, akár sorozatgyártásban is, de a lényeg megmaradt: élénk színek, tiszteletet parancsoló testtartás és peckes bajusz jellemző rájuk. Igazán klasszikusnak a zöld huszárkabátos, piros nadrágos katona számít, de rendőrként, királyként, vagy a popkultúra szereplőiként is találkozhatunk már velük. Némelyiken nincs bajusz vagy zenél és világít is, így mindenki találhat a saját ízlésének megfelelőt.
Hátha tényleg szerencsét hoz és megvéd minden bajtól!
Forrás: the Festive Store
