Így készült, amiben a finomságok sülnek: a veresi búboskemence története

Lépésről lépésre.

Sokunk álma, hogy a kert végében egy igazi kemence álljon, melyben finomabbnál finomabb ételek készülhetnek napról napra. Dr. Rácz Zoltán sem volt ezzel másképp, aki számára a vásárok kenyérlángosainak illata és látványa jelentette az igazi lökést a saját készítésű kemence felé. Kályhaépítés terén nem rendelkezett tapasztalattal, azonban belevágott és immár a sokadik kemencéjében süti ebédjét, vacsoráját. A következőkben előbb korábbi kemencéit mutatja be röviden, majd részletesen leírja, hogyan építette meg legutóbbi, veresegyházi kertjükben álló búboskemencéjét.

“Az elmúlt 17 évben, ha kertes házba költöztem – és ez 4 alkalommal fordult elő – egyfajta kertépítési láz lett úrrá rajtam, melynek legfontosabb alkotóelemei a kerti tó és az udvari kemence voltak. A kemenceépítési szenvedélyem onnan jött, hogy falusi búcsúkon, alkalmi fesztiválokon a habzó söröskorsók látványán túl, a keréken tolható, vagy éppen helyben tapasztott sár-kemencében sült kenyérlángos jelentette számomra a legnagyobb élményt. Az egyik oldalán világos barnára pirult lángost szorgos kezek előbb fokhagymás tejföllel kenték be, majd erre pirított hagymakarikákat és sonkakockákat szórtak és kis időre visszaadták azt a forróságnak. Mindig bosszantott, ha azt láttam, hogy a vásár még javában zajlik, de a kenyérlángosok már elfogytak. Egyik ilyen “traumát” követően jutottam arra az elhatározásra, hogy építek én is egy kemencét magamnak, mely addig dolgozik majd, ameddig én akarom. Így született meg a „Kerti búbos” ötlete.

Az első kemencémet még 2002. év nyarán, a „Debrecen I.” kertes ház udvarán építettem. Amikor onnan elköltöztem, akkor azt szétbontva újra felépítettem az új otthonom, a sárándi családi ház kertjében. Így tehát az első két kemencém anyaga és szerkezete azonos volt, de Sárándon újra összerakott kemencém fölé tetőt is építettem.

A „Debrecen I.” kemencém

Amire szükség volt:

Céltudatos elszántságra – szenvedélyességre, ami nyilvánvalóan adva volt.
Interneten való keresgélésre, amihez akkoriban csak az angol nyelvű – elsősorban amerikai – oldalakon lehetett ismereteket beszerezni.
A fejemben megszülető egyedi tervre – hiszen a kemencém anyagában és a kialakítás módjában is egyedül álló!

A kemence lábazatát az enyhén trapéz keresztmetszetű léckeret sablonba szórt homokágyba öntött, telkibányai nyers perlit (vulkáni üveg) betontéglákból raktam össze, míg a téglák díszítéséről az azok felszínébe süllyesztett kalcit, opál és jáspis kövek gondoskodtak.

A lábazat tetejét szintén a kiválóan szigetelő perlit betonból készítettem el, majd arra agyagba ágyazott samott-téglákat raktam. Ez adta a kemence padozatát.

A kemence falának belső rétegét homoksablonra tapasztott perlit-betonlapokból készítettem, míg annak külső szigetelését a balmazújvárosi vályogvető cigányoktól szerzett szalmás agyagból tapasztottam.
A vaslemezkeretbe foglalt kemence ajtó (tevő) belső rétege üveggyapot, míg külső rétegét keményfából alakítottam ki. A tűzifa tárolására alkalmas lábazat ajtaját fenyőfa- és akácfa lapokból készítettem el.

A sárándi kemencém tetejét a kemence padozatára (asztalára) támaszkodó fa rudakra épített szerkezet és az arra rögzített zsindely alkotja. Itt a kemence duplanyitású ajtaját a saját terveim alapján egy nyíregyházi lakatossal készítettem el.

A „Debrecen II.” kemencém

Amire szükség volt:

Egy új képzelőerőre – hiszen ez a kemencém szerkezetében, anyagszükségletében és megjelenésében is alapvetően különbözött a korábbi kemencéimtől. A kemencéhez ezúttal társítottam egy grillsütőt is.

A kemencéhez felhasznált anyagokról és az építés fázisairól a honlapom galéria menüjében találhatók utalások és fotók.

A Veresegyházi kemencém

Ez a legutóbbi kemencém is alapvetően különbözik az előzőktől. Most döntöttem úgy, hogy egy klasszikus formájú búbos kemencét építek, melyhez semmilyen korábbi tapasztalattal nem rendelkeztem. Az interneten fellelhető számtalan minta ellenére ennek a kemencének a megépítése volt messze a legnehezebb feladat az eddigiekhez képest.

A búbos megépítését építési egységekre, fejezetekre osztom. Az építés során voltak olyan fejezetek, amikor meg kellett állnom, mert nem tudtam hogyan tovább. Aztán leültem a számítógépemhez és vázlatokat rajzoltam, majd kimentem a helyszínre és a téglákat rakosgatva próbáltam kitalálni, hogy hogyan tovább. Szóval a búbos elkészüléséhez nagyon sok próba és fejtörés kellett.

A veresi búbos kemencém építésének fázisai

Kemence helyének kijelölése

Ebben könnyű dolgom volt, hiszen a kerti tavam, a virágszigetek, a fák és a homokozó helyfoglalása miatt már csupán egyetlen terület maradt szabadon. Ez volt a kert bal felső sarka.

Az aljzat betonozása

A képen látható berkenye fa, de az esztétikusabb megjelenés miatt is az alapterület fal felőli oldalát lekerekítenem. A betonalap elkészültét követően fagyálló csempével burkoltam le. Időközben a terület fölé egy sörsátrat emeltem, mely hatékony nap elleni védelmet nyújtott a kemence építése időszakában.

Anyagszükséglet:

1 m3 sóder
2,5 mázsa cement
beton erősítése – betonvasakkal és bontott dróthálóval
100 db fagyálló csempe

A tartólábazat tájolása – keresztmetszete:

A lábazat keresztmetszetéhez és tájolásához több vázlatot készítettem, majd azokat téglából is kiraktam, míg döntöttem a végső változat mellett.

A tartólábazat falazata és nyílása:

Anyagszükséglet:

kb. 300 db kisméretű használt tégla
3 zsák száraz habarcs

A nyílás boltívének kialakításához 2 db 10 cm vastag hungarocell lapból készítettem sablont.

Miután a lábazat keresztmetszete nem négyszögletes, azaz az oldalak csatlakozási szöge meghaladja a 90 fokot, így a sarokra eső téglákat szögben kellett vágnom. Ehhez a meglévő sarokcsiszolómba gyémánt élű kővágó tárcsát fogattam és a könnyebb kezelés érdekében egy tartószerkezetet készítettem.

A kemence betonpadozata:

A tartólábazat felrakását követően vastag, kiszáradt mogyorófa ágakból és hulladék lécekből egy állványt fabrikáltam, melyre OSB lapot helyeztem. Ez adta a lábazatot lefedő betonasztal elkészítésének támasztékát.

Anyagszükséglet:

a beton kitámasztásához felhasznált fa rudak, deszkák és OSB lap
0,2 m3 sóder
50 kg cement
néhány szál betonvas

A kemencepadozat szigetelése:

Hagyományos kemenceépítés során a lábazat határolta üregbe építési törmeléket szórnak, és közvetlenül a kemence samott-tégla padozata alatti 10-15 cm vastagságú réteget üvegpalackok összetöréséből nyert üvegcserepekkel töltik fel. Ez hatékony szigetelést nyújt a felfűtött kemence melegének tartós megőrzéséhez. Ezzel szemben én a lábazat tetejét lebetonoztam. A szükséges szigetelést az üvegcserepek helyett egy modernebb eszközzel oldottam meg. Ez a módszer kevesebb munkával jár, de hatékonyságát illetően felveszi a versenyt a régi technikával. A beton alap és a 2 cm vastag samott téglák közé kalcium szilikát lapot fektettem. A lapot és a samott téglákat agyaggal tapasztottam egybe.

Anyagszükséglet:

1 db kalciumszilikát lap (1000X625X30 mm)
18 db samott tégla (2 x12,4×25 cm)
kályha agyag

A kemence teste:

A kemence belső terének kialakításához a padozatra felhordott homoksablont használtam segítségül. A homoksablon pontos méretezése érdekében bútorlapból keretet készítettem. A homokkal való spórolás céljából az üres tereket téglákkal töltöttem ki és erre hordtam fel a nedves homokot. A sablon alsó és elülső részének kitámasztása céljából a munkálatokat a legalsó samott tégla sor felrakásával és a fémajtó keretét tartó, samott téglából kirakott boltíves nyílás elkészítésével kezdtem.

Ezután folytattam az egyik oldalán, ferdén félbevágott samott téglák felrakását a homoksablon köré. A homoksablon tetejére rakott köveket tűzálló betonnal tapasztottam ki és ebbe állítottam bele a 10 cm átmérőjű kályhacsövet.

Anyagszükséglet:

kb. 80 db samott tégla
1 zsák (25 kg) száraz samott habarcs
kevés tűzálló szárazbeton
kályha könyökcső

A kemence külső szigetelése:

A kemence készítésének sarkalatos pontja és a jó kemence kritériuma, hogy a felfűtés során elért magas hőmérsékletet (260-300 °C) a kemence a lehető legtovább tartani tudja. Ennek elérése érdekében a kemence falát alaposan szigetelni szükséges. A samott téglafal önmagában kevés a kívánt eredmény eléréséhez, így a falat további szigetelő rétegekkel vontam be.

A szigeteléssel párhuzamosan a kemenceajtó keretét rögzítő samott-tégla ajtó elé egy újabb ajtót raktam hagyományos kisméretű téglákból.

A falra elsőnek egy hőálló kerámiaszálas paplant terítettem, majd azt dróthálóval feszesen rögzítettem. Az így elkészült réteget előbb kályhaagyaggal, majd annak száradását követően falazó habarccsal tapasztottam ki.

Anyagszükséglet:

kerámiaszálas paplan (3.000 x 600 x 25 mm)
csirkeháló (3.000 x 800 mm)
kevés kályhás agyag,
kevés szárazhabarcs
6 db kisméretű tégla

Kemence búbja (kupolája):

A búbos kemence legszembetűnőbb külső jegye a „búb”, azaz a kemencebelső fölé emelkedő kupola. A kupola kialakításához olyan falazó elemet kellett találnom, mely a hagyományos, égetett téglánál könnyebben vágható, formálható.
Ilyen tulajdonságokkal leginkább az YTONG tégla rendelkezik. A kupolát 15 x 20 cm, a megfelelő dőlésszög elérése érdekében mind a 4 oldalán ferdére vágott lapokból építettem fel.
Az YTONG tégla vágásában, formálásában elektromos orrfűrész, kézi ágfűrész és faráspoly volt a segítségemre.

Anyagszükséglet:

30 db YTONG falazóelem (600 x 200 x 75 mm)
5 db YTONG falazóelem (600 x 200 x 50 mm)
3 zsák szárazhabarcs
1 m hosszú füstcső

A kupola soronkénti építésekor kellett találnom egy olyan mintázó eszközt, amely segít abban, hogy a kupola hajlása a teljes felületén azonos legyen. Többféle megoldásban gondolkodtam, azután hirtelen „beugrott” a legegyszerűbb és kevés átalakítást igénylő eszköz. Ez nem volt más, mint a hagyományos collstock, melynek szárait a kívánt dőlésszögekbe hajtva és csuklóit melegragasztóval fixálva egy hasznos segédeszközt kaptam a habarcsba rakott téglák pontos beállításához.

Mikor az építéssel elértem a kemence füstcsőkönyök magasságát, akkor a könyökcsövet a még megépítésre váró kémény irányába egy egyenes csővel hosszabbítottam meg.

Még mielőtt a kupola fedelét felraktam volna, készítettem egy fotót, mely utoljára mutatja a kupola belső terét. Látható rajta, hogy a füstcsövet teljes hosszában betekertem a szigetelőpaplannal. Ennek célja az volt, hogy a tüzelés alkalmával erősen felforrósodó cső ne okozzon repedést a kupolán.

A kupola fedelét 5 db 5 cm vastag YTONG elemből állítottam össze. Ehhez előbb egy kartonlapból kivágott mintát készítettem, oly módon, hogy egy nagyobb kartondoboz egyik oldalát kivágtam és a kupola tetején azt körbe rajzoltam.

Az YTONG lapokat egy asztalon egymás mellé raktam, majd a mintával megrajzolt vonalak mentén egy lyukfűrésszel körbe vágtam. Az így kapott elemeket szárazhabarccsal ragasztottam össze. Amikor a habarcs megszáradt, akkor a fedelet a kupola tetejére helyeztem, de előtte a kupola felső szélét habarccsal feltöltöttem és erre helyeztem a fedelet.
Amikor a fedél is a helyén volt, a kupola teljes felületét az eddig is használt száraz habarcsból készült malterral felvakoltam, majd száradást követően durva csiszolóvászonnal átcsiszoltam.

A kemence kéménye:

Az egyterű kemencék – mint amilyen az enyém is – esetében a füst elvezetésére többféle kéménymegoldás lehetséges. A kémény készülhet a kemence elejére – ebben az esetben kell egy külső és egy belső, ún. tevő ajtó is – de készülhet a kemence hátuljához, középső kéményként a kemence tetejére, vagy éppen oldalához is. Ez utóbbi megoldással készült az én kemencém kéménye is.

Anyagszükséglet:

6 db YTONG falazóelem (600 x 200 x 75 mm) méretre vágva
32 db kisméretű tégla
1 zsák szárazhabarcs
25 cm hosszú füstcső (50 cm-esből vágtam le)

A kb. 38×38 cm2 négyzet keresztmetszetű kémény 2 egységből áll. Az alsó egység, mely a füstcsőig vezet 20 cm széles YTONG falazó elemekből épült. Ezt a szakaszt később levakoltam és fehérre festettem. A füstcsövet egy újabb 25 cm-es darabbal kellett meghosszabbítanom, hogy be tudjam azt kötni a készülő kéménybe. A kémény felső egységét élére állított, natúr külsejű, kisméretű téglákból raktam fel.

Kb. 2 óra hosszat tartó felfűtési időszak végén az izzó parázs hőjét meg minél hosszabb ideig konzerválni kell tudni a kemencében. Ennek elérése érdekében a kéményt le kell tudni zárni! Ennek érdekében a kémény füstcső alatti részébe egy – kihúzható, betolható – füstelzáró reteszt építettem be.

A kémény belső felületének esetenkénti ellenőrzése céljából annak hátsó felületén egy beton ajtót szereltem fel.
A kémény tetejére YTONG elemből kivágott és habarccsal összeragasztott lapocskákból egy füstterelőt készítettem.

Utómunkálatok

A kupola vakolása mellett a tűzifa raktározására használható nyílás boltíve kivételével a lábazat csupasz téglafalait is felvakoltam, majd lecsiszoltam.
A vásárolt 20 cm hosszú hőmérő részére egy lyukat fúrtam a kemence bejárati ajtaja feletti boltív középső téglájába.
A beépített ajtókeretet letisztítottam, majd felraktam a szépen díszített, belső szigeteléssel készített lemezajtókat. A lecsiszolt felületet jól záró, gyantás festékkel átfestettem.

Amire a munkálatok során figyelni kellett

Azt kell mondanom, hogy minden mozzanatra különös figyelmet kellett fordítanom. A figyelem koncentrálása már a „búbos” tervezésekor jelen volt. Kérdések cikáztak a fejemben arról, hogy milyen legyen a lábazat keresztmetszete, tájolása, a kemence falának anyagösszetétele, a kémény helye, a kupola falazóanyaga és így tovább.

Most már elárulhatom, hogy a 4 kemencém közül a „búbos” volt az, ahol az építés egyes szakaszaira, anyagtartalmára és küllemére nem igazán tudtam előre felkészülni, vagyis több esetben az építés irányára, a kivitelezésének módjára, szükséges anyagtartalmára a helyszínem kellett döntést hoznom.

Agrár-közgazdászként sem kőműves, sem kályhás szakképesítéssel nem rendelkezem. Ezért már a téglák egymásra rakása, habarcsolása is komoly figyelmet igényelt, tekintettel arra a kritériumra, hogy a falak legyenek függőlegesek és a sorok vízszintesek!

A korábban megépített kemencék ugyan szolgáltattak némi rutint, de miután mindegyik egyedi kivitelezésű volt, a megépítésükhöz újabb és újabb izgalomra, ötletekre és kreativitásra volt szükség. A kemence-rutinom tehát nem elsősorban azok építésére vonatkozott, hanem döntően „csak” azok beüzemelésére, ill. a használatukra.

A kemence típusának, megjelenésének elképzelése mellett a kivitelezéséhez szükséges anyagok beszerzése is alapos fejtörést igényelt. Mit, honnan, mennyiért tudok beszerezni? Mottóm lett, hogy ami látszik, az vadonatúj anyagból készüljön, ami viszont nem, ahhoz használt és relatíve olcsó anyagok is megfelelnek.

A „búbos” másodkézből szerzett építési anyagai között csupán a lábazat kisméretű téglái és a kemence belső falát felépítő samott-téglák szerepelnek, melyek valóban rejtve vannak, de minden más eszköz bolti beszerzésből történt.

Ennyi ideig tartott

Nyugdíjas vagyok, ami önmagában kötetlen szabadidőre, zavartalan kerti elfoglaltságra utal. A valóság azonban más. Nyugdíjasként napi 8 órában, főállású munkaviszonyban dolgozom. Ez azt jelenti, hogy a kemence építését – ha éppen kedvem tartotta, vagy egyéb más elfoglaltságom engedte – csak késő délutánokon és az otthon töltött hétvégeken tudtam művelni. Meg kell jegyeznem, hogy a kemence készítésében semmilyen külső segítséget nem vettem igénybe, tehát minden munkálatot – beleérve az alap betonozását is – egymagam végeztem.

A munkálatokat 2019. április végén kezdtem el és szeptember elején fejeztem be.

Azt gondolom, ha egész nap otthon lehettem volna és napközben csak a kemence építésével foglalkoztam volna, akkor azt egyedül maximum 3 hét alatt elkészítettem volna, egy baráti társaságnak talán 2 hét is elegendő lenne.

A költségek

Az anyagjegyzékben szereplő, használt, kisméretű falazó és samott téglák egy része még nem került felhasználásra.Használt kisméretű tégla – 500 db – 40.000 Ft
Új kisméretű tégla – 20 db – 3.380 Ft
Használt samott tégla – 170 db – 30.000 Ft
Új samott tégla – 20 db – 10.580 Ft
YTONG falazó elemek – 41 db – 21.970 Ft
Kerámia paplan – 4 fm – 5.999 Ft
Kalcium-szilikát lap – 1 db – 6.600 Ft
Füstcsőszűkítő – 1 db – 4.360 Ft
Füstcső könyök – 1 db – 7.430 Ft
Füstcső egyenes – 100 cm – 5.250 Ft
Füstcső egyenes – 25 cm – 3.400 Ft
Füstelzáró retesz – 1 db – 8.000 Ft
Beton kéményajtó – 1 db – 1.000 Ft
Kemence hőmérő – 1 db – 4.800 Ft
Kemence ajtó – 1 db – 42.000 Ft
Samott habarcs – 2 zsák – 9.610 Ft
Tűzálló beton – 1 zsák – 8.600 Ft
Száraz habarcs – 4 zsák – 4.675 Ft
Betonacél – 6 fm – 3.429 Ft
Ragasztó habarcs – 2 zsák – 8.897 Ft

Mindösszesen: 229.979 Ft

Az eddigi tapasztalatok

Aki evett már bármilyen ételt, ami egy kemencében készült, neki nem kell külön bizonygatni azt, hogy a kemencének nem csupán hangulata van, de jellegzetes ízvilága is, melyet nem lehet összetéveszteni a konyhai sütőben sült étel ízeivel.

Az étkek sütése közben a zárt kemence ajtó mögül kiszivárognak a semmilyen más emlékhez nem hasonlítható ínycsiklandozó és gyomornedv szaporító csodálatos illatok. Nincs olyan étel, amivel ne a legjobb dolog történne akkor, ha őt kemencében készítik el. Benne az ízek összeforrnak, a húsok omlanak, a kenyércipók ropognak és a keményfaparázs füstjének finom varázsa átitatja az étkeket és az azt fogyasztó lelkeket.

Nálam az udvari kemence gondolata – már a kezdet kezdetén – egybeforrt a benne sült kovászos kenyér illatának már csaknem 60 éves emlékével. Alig vártam, hogy elkészüljön az első kemencém, máris hozzáfogtam a kovászos kenyér hagyományos módon (levegőn érlelt kovásszal teknőben dagasztva és szakajtóban kelesztve) történő elkészítéséhez.