Nem mindig könnyű eligazodni a burkolatok labirintusában, de most segítünk könnyedén tájékozódni!

Hogy mi a különbség a kültéri és a beltéri burkolatok között?

Fagyállóság

Ez az egyik legmeghatározóbb különbség közöttük. A kültéri kerámiák ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, ezért fagyállóra készítik őket, szemben a beltérre szántakkal. Ezért fontos szabály, hogy a beltéri burkolat nem kerülhet kültérre, míg visszafele, a kültéri simán felhasználható lakáson, házon belül, nem csak a padlón, hanem akár a falon is.

Kopásállóság

Szintén a kültéri erősebb ilyen szempontból.

A hidegburkolatok (pl. padlólapok) kopásállóságát a PEI skála jelzi. Általában 1-5-ig osztályozzák őket:

  • PEI I. a leggyengébb kopásállósággal bíró, leginkább falra javasolt, padlóra nem.
  • PEI II. egy kicsit már erősebb, kevésbé terhelt helységekbe javasolt (pl. fürdő vagy hálószoba).
  • PEI III. közepes kopásállóság, ami már előszobákba és nappalikba is ajánlott.
  • PEI IV. ez már az elég masszív kategória, ami a nagyobb terhelést is bírja. Forgalmasabb, terheltebb helyeket, irodákat, lépcsőházakat, eladótereket, konyhákat is burkolnak vele.
  • PEI V. a legellenállóbb kategória, ilyet találunk az áruházakban, lépcsőházakban, forgalmasabb helyeken.

A melegburkolatok más néven rugalmas burkolatok (pl. linóleum, PVC, szőnyeg, parketta stb.) kopásállóságát az AC osztályozás, vagy az IP érték jelöli.  Ez hasonlóan a PEI skálán meghatározott értékekkel, 1-től 5-ig osztályozza mennyire strapabíró az adott melegburkolat.

Karcállóság

Ezt nem mindig tüntetik fel a termékeken, de összességében elmondható, hogy minél mattabb egy felület, annál kevésbé sérülékeny. A karcállóságot egyébként az úgy nevezett MOSH-skálán egytől tízig terjedően jelölik.