Egy falatka kis természet, amihez nem kell ásni.
Bármilyen konténer alkalmas alapnak, ami megtartja a vizet: fahordó, erősebb műanyag edény, de akár még egy fölösleges ledugózott kád is. Jól jöhet bele némi tófólia is, ami megvédi a növényeket a leginkább fából kiázó anyagoktól. Ezen a két dolgon kívül kelleni fog még persze víz. A tavacskát napokkal a telepítés előtt érdemes feltölteni vízzel, így a fölösleges klór problémája megoldódik. Szükség lesz még tavi földre, ültető kosarakra, kavicsokra és növényekre.
Négyféle típusú növény lehet a kis vízi világunk lakója:
- úszó növények: a gyökereiket lefele lógatva lebegnek a felszínen, mint például a vízisaláta vagy a vízijácint.
- kiemelkedő növények: a gyökereik a tó alján vannak, de leveleik és virágaik a víz felszínén keltenek csodálatot, mint például a lótusz vagy tavirózsa
- oxigéntermelő növények: a vízfelszín alatt gondoskodnak az oxigéntermelésről és a tó tisztításáról, mint például a tündérhínár
- mocsári növények: leginkább a tó partján élnek.
Ha sikerült megálmodni milyen növényekkel szeretnénk benépesíteni a tavat, munkához is láthatunk. Fontos szem előtt tartani, hogy olyan helyre kerüljön, ahol pár óra napsütés és pár óra árnyék is jut neki. A vízfelszín 40%-át hagyjuk szabadon (és később is szabadítsuk fel, ha már terjeszkednek a növények). Tehát a 60%-át kell elfoglalniuk a növényeknek. Így majd egy kicsit visszafogják az algásodást. Az úszó növényeket értelemszerűen nem, de a többit ültessük tavi földbe az ültetőkosárba és mehetnek a dézsába. A kavicsok meggátolják a föld kimosódását. Ha elég ügyesen csináltuk, akkor hamar beáll a természet egyensúlya és gyönyörködhetünk a művünkben!
Pár hét elteltével látni lehet, hogy mit szükséges pótolni vagy elvenni, de, ha minden rendben van, akár halakat is lehet telepíteni a dézsatóba, akik majd felfalják a szúnyoglárvákat.
Az elhalt leveleket mindig ki kell szedni!
Télen, pedig átmeneti otthonba kell költözniük a növényeknek a fagy elől, ha szeretnénk a következő évben is csodálni a picike vízi világot!
