Az energetikai tanúsítvány egy adott ingatlan energetikai teljesítőképességét igazoló okirat.
Az Európai Unió 2002-ben az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében írta elő minden tagország számára a kötelező energiahatékonysági követelményeket azzal a céllal, hogy 2020-ra az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek.
Az energetikai tanúsítvány az ingatlanok energiahatékonyságát sorolja be 2016. januárja óta már 12 kategóriába (korábban az A++ és a J kategória még nem volt):
A C már jónak számít és attól fölfelé beszélhetünk energiatakarékos házakról (ezt elérni gyakorlatilag csak valamilyen megújuló energia felhasználásával lehetséges), míg a D és attól lefelé fokozatosan egyre rosszabb minősítést jelent az energiafelhasználás szempontjából. Például egy rosszul szigetelt, imitt-amott hőhidas, elavult nyílászárókkal és fűtésrendszerrel rendelkező ingatlan általában H-I minősítésénél sokkal jobbat nem valószínű, hogy kap.
A tanúsítványt erre jogosult, megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek állítják ki (akik listája megtalálható a Magyar Építész Kamara (MEK), vagy a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) névjegyzékében) jogszabályban meghatározott követelményérték szerint. Egy helyszíni szemle keretében mérik fel az ingatlan állapotát (a falazatot, a hőszigetelést, nyílászárókat, fűtést stb.), majd annak fényében állítják ki a dokumentumot, ami 10 évig érvényes.
2012. január 1-je után a tanúsítvány megszerzése kötelező jellegű a használatbavételi engedély megadásához, tartós – egy évet meghaladó – bérbeadásához, adás-vételhez, illetve bizonyos pályázatokhoz is többek közt. Az elkészítéséhez a korábban megszabott díjat már a szabad piaci ár határozza meg, így az ezzel foglalkozók munkadíja között lehetnek eltérések.
Forrás: Wikipedia
