Költségtakarékos megoldás.

A szűkös költségvetés és a kisgyermekek mellett Csusz Boglárka lenyűgöző elhivatottsággal fogott bele a bútorfestésbe és felújításba, megmutatva, hogy a kreativitás és a kitartás csodákat művelhet, ha spórolni szeretnénk. Lépésről lépésre vezet végig minket a konyhabútor átalakításának folyamatán, megosztva praktikus tippeket és saját tapasztalatait, amelyek inspirációt nyújtanak mindazoknak, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe.

Két kislányunk van, akik nagyon gyorsan jöttek egymás után. Tizenöt hónap van közöttük, egy- és kétévesek, így az én keresetem mondhatni nem sok. Nagyobb házra volt szükségünk, ami valójában adott volt, hiszen többgenerációs házban élünk, és a 130 m² vonzóbb, mint az 56 m². Így a férjemmel megfogadtuk, hogy amennyire lehet, spórolunk.

Már többször festettem bútort, és csodálatos érzés, hogy én/mi készítettük. Mondhatni, minden bútorunkat asztalos készítette, de mi véglegesítettük a festéssel. Így nem volt kérdés, hogy milliókba kerül-e az új konyha, vagy csak százezrekbe.

Tapasztalatunk bútorfestéssel kapcsolatban már volt, azonban szükség volt asztalos segítségére is. Az előző új konyhánkban megszoktuk, hogy be lehet csapni az ajtókat és a fiókokat, így új pántokat és síneket kapott a bútor. A szokli még hiányzik, de a szekrények már lábakon állnak a korábbi évekhez képest.

Mint említettem, két csodálatos kislány anyukája vagyok, így napi négy órát tudtam hozzávetőlegesen festeni, ami négy hétig tartott. Tehát összesen 112 óra volt, de ebben a mennyezeti lambéria festése is benne van. Továbbá egy szombati napon a két nővérem is segített ecsetet ragadni.

Szóval a folyamat: zsírtalanítás, szappanos vízzel tisztítás, csiszolás, javítás fatapasszal, egy időben kerültek a lábak és a sínek a szekrényre, majd ismét szappanos és tiszta vizes tisztítás. Csiszológépem szerencsére volt. Ezután jött az alapozás Harzo-val, az ecset bizonyult jobbnak. Majd kívül három réteg Dulux konyhabútor alabástrom szelence festék, belül csak két réteg. A festéket ecsettel és hengerrel vittem fel.

A konyhapult, csap és medence cseréje egyértelmű volt, de a munkalap ötlete a csempe helyére menet közben jött. Bármilyen hihetetlen, de a munkalap olcsóbb volt, mint a dekorlap. A matricát nem gondoltam tartósnak, a metrócsempe pedig nem fért bele anyagilag. Fontos, ha valakinek nem villanytűzhelye van, mint nekem, akkor kell üveglap a tűzhelynél a falra, ha nem csempét választ.

Mivel a spórolás fontos szempont volt, így mindenhonnan ajánlatokat kértem, és az általam beszerzett például fogantyú Temus, mert a minősége felér az Ikeással, és negyvenezer forinttal olcsóbb. Volt átvérzés a faajtóknál, ahol lakkot használtam, és megoldódott a probléma. Erre fel voltam készülve a korábbi tapasztalatok alapján.

Az étkezőbútorunkat krétafestékkel (Annie Sloan) festettük, de már a kopások láthatóak, amit a konyhabútor festéknél abszolút nem látok. Nyilván a székek nagyobb használatban vannak, mint például egy konyhaszekrény ajtó.

Nagyon nagy áldozatos munka, ha valaki erre vállalkozik, de bármikor újra megcsinálnám. Az enyém, én csináltam.