Mindenki hőérzete más és más.

Az emberek eltérő hőmérsékleten érzik komfortosan magukat. Vannak, akik jobb szeretik a hűvösebb, míg mások a néhány fokkal melegebb helyiségeket.

A szakemberek bizonyos hőfoktartományt ajánlanak az otthonokba. Hosszas vizsgálódás után arra az eredményre jutottak, hogy az ideális hőmérséklet a nappaliban 20-23 °C, a konyhában 18-19 °C, a hálószobában 17-20 °C , a fürdőszobában 16-19 °C, míg a hallban 15-18 °C.

De lássuk országonként is (persze igen nagy általánosításban), hogy mi az otthonok átlaghőmérséklete a téli hónapok alatt, és vajon ez mennyiben felel meg a fenti ajánlásnak! Kitaláljátok, melyik országban vannak a “legforróbb” lakások?

Nagy-Britannia: 15 °C

A turisták szívesen sztoriznak arról, milyen dermesztően hidegek a szobák Nagy-Britanniában, és hogyan próbálták a paplan alá dugott forró kővel vagy téglával felmelegíteni az ágyukat a hosszú, jeges éjszakákon. Nem beszélve arról, hogy nem ritkák az olyan fürdőszobák, amelyek mosdókagylója – a legtöbb külföldi számára szinte felfoghatatlan módon – külön-külön hideg- és melegvizes csappal van felszerelve.

Ezek a történetek általában mind hihetőek, hiszen köztudott, hogy a britek egyáltalán nem félnek a hidegtől, és a fontossági sorrendben a spórolást helyezik az első helyre. Sok otthonban szabályozható gázfűtés van, ami lehetővé teszi az alacsony fogyasztást és így a kisebb összegű számlákat. A nappalik átlaghőmérséklete 15 °C, míg a fürdőszobáké 10 °C.

Franciaország: 17 °C

Franciaországban, csakúgy, mint az Egyesült Királyságban, a legtöbb társasház saját, szabályozható központi fűtési rendszerrel rendelkezik. A többlakásos lakóházakban élők számára a házkezelőség kapcsolja be a fűtést, amikor az idő hidegre fordul. Ez azonban esetenként meglehetősen drága mulatság lehet.

Japán: 10 °C

A meglehetősen zord telek ellenére, amikor is a hőmérő higanyszála 0 °C alá is süllyedhet, a japán lakásokra nem jellemző a központi fűtés. Ezért, amikor beköszönt a téli hideg, előkerülnek a gardróbokból a légkondicionáló berendezések, olajradiátorok, villamos energiával felmelegíthető szőnyegek, fűthető takarók, illetve, ami talán még fontosabb, a kotatsu-k, ami nem más, mint különleges, fűthető asztal.

Spanyolország: 18 °C

Bár Spanyolország sok városában van központi fűtés, nem mindenütt jellemző. Azok, akik többlakásos épületekben élnek, a meleget csak este 7 és 10 óra között élvezhetik (amikor az emberek többsége általában már hazatért a munkából). A nap többi részében elektromos radiátorokat és fűthető asztalokat használnak a fázósabbak.

Románia: 20 °C

Románia sok városában gázzal működő központi fűtési rendszert használnak a társasházak. Mivel a 90-es években számos helyen veszélyes gázszivárgás fordult elő, sok ház lakói úgy döntöttek, hogy az alagsorban felszerelt saját kazánnal oldják meg a lakások fűtését. Ezek meglehetősen megbízhatóan működnek, és komfortos hőmérsékletű otthonokat biztosítanak.

Hollandia: 16 °C

Hollandiában jellemzően minden lakótömbnek saját gázüzemű kazánja van, amely a fűtést biztosítja. A lakók maguk döntik el, bekapcsolják-e a radiátort vagy sem. Ha úgy döntenek, hogy igen, ez meglehetősen magas költségekkel is járhat. A havi fűtésszámla összege átszámítva elérheti a 60 ezer forintot is, egy-egy gyors zuhany például 120 forintba kerül. Éppen ezért a hollandok inkább alacsonyabbra állítják be a hőmérsékletet, és általában csak a nappalijukat és a konyhájukat fűtik.

USA: 20 °C

Az USA-ban (egészen pontosan annak a hazánkhoz hasonlóan hideg, kontinentális éghajlatú területein) főleg gázfűtést használnak. A tél közeledtével egy-egy társasházban akkor kapcsolják be a fűtést, amikor a lakástulajdonosok többsége igényli.

Iglu (Alaszka, Csukcsföld): 16 °C

Az inuitok tömör hóból épített, kupola alakú hókunyhója, az iglu belsejében akár 16 °C “meleg” is lehet még akkor is, ha a külső hőmérséklet -40 °C-ra süllyed. Hogy benn kellemes hőmérséklet legyen, a padlót és a falakat állati bőrökkel takarják be. Ki tudja, talán még a tokióiak is megirigylik!

Csehország: 18 °C

Csehország nagyvárosaira a melegvizes központi fűtés jellemző, bár sokan nincsenek megelégedve a rendszer hatékonyságával. Ezért vannak lakóközösségek, amelyek saját telepítésű hőszivattyúkat, gázkazánokat üzemeltetnek.

Németország: 17 °C

A német városok fűtési rendszere sokban hasonlít a hollandokéhoz. A társasházak kazánja általában az alagsorban található, és a precíz németek gondosan szabályozzák a fűtési teljesítményt, nehogy túl sokat költsenek a téli időszakban.

Jurta (Kazahsztán, Mongólia): 20 °C

Egy hagyományosan felállított és megfelelően fűtött jurta belső hőmérséklete könnyen elérheti a 20-23 °C-ot is. A tokiói lakosok itt most biztosan sóhajtanak egy nagyot.

Magyarország: 19 °C

A legtöbb nagy településen a gázfűtés a leginkább jellemző fűtési forma. Egy 2 szobás lakás átlagos havi fűtési díja körülbelül 18-20 ezer forint. A családi házakban sok helyen még mindig fával fűthető kályhákkal oldják meg télen a fűtést.

Dánia: 18 °C

Bár a dán városokban van kiépített központi fűtési rendszer, rendkívül drágának számít. Évente – átszámítva – akár 1-1,2 millió forintba is kerülhet egy-egy lakás melegen tartása. Ezért nem véletlenül van sok otthonban fatüzelésű kandalló.

Olaszország: 17 °C

Az olasz városokban a helyzet hasonló a spanyolországi helyzethez: bár a tél általában enyhe, a lakásokban nagyon hideg van, mivel szinte nincs központi fűtés. A dél-európaiak ezért elektromos radiátorokat használnak és jó meleg pizsamában alszanak.

Oroszország: 25 °C

Paradox módon a világ egyik leghidegebb országának a lakói kedvelik és igénylik leginkább a meleget. Még ha kinn fagy is, az otthonokban nyári meleg van. Sok lakásban pólóban, rövidnadrágban járnak-kelnek, amelyet sok más országban bizonyára igencsak irigyelnek.

És vajon mi a helyzet olvasóink otthonának téli hőmérsékletével? Hidegebb vagy melegebb a lakás, mint amit a szakértők tudományos alapon javasolnak? Kíváncsian várjuk a kommenteket!