Textilszobrászat: egy új irányzat a faldekorálásban

Itt vannak a két dimenziós képek után a térbeli, három dimenziós alkotások.

Szabó Szilvia az egyik kreatív Facebook csoportban mutatta be mesebeli alkotását, mely tulajdonképp egy falikép, csak épp annyiban igencsak eltér a szokványostól, hogy domború, tehát három dimenzióban helyezkedik el. Őt kérdeztük ennek a képnek a történetéről, valamint arról a folyamatról, melynek eredményeképp ez a dísztárgy létrejött:

Gyerekkorom óta imádok rajzolni, évekig csak grafitrajzokat csináltam, de megjött a kedvem az akrilfestéshez is. Már akkor azt éreztem, hogy az olyan kevés, túl sík, kéne valami, amivel kidomboríthatok dolgokat. Találkoztam egy alkotóval, Gyüre Lászlóval, akiről kiderült, hogy domború képeket is csinál (Plasztikus Design) azáltal, hogy beledolgoz a képbe különböző dolgokat, terméseket, amit végül lefest. Ezen ötlettől felbátorodva száraz növényeket, terméseket ragasztgattam fel a festményekre, de nagyon sérülékenyek voltak, nem ismertem még, mi az, ami tartós marad.

Ezután, 4 éve jött az áttörés, Petrovics Gabriella paverpol oktató kiállításával, amit véletlenül találtam meg. Tudtam, hogy ez az amit kerestem, és elvégeztem pár tanfolyamot nála, ahol Király Andreával karöltve megtanítottak az alapokra. Voltam egy pesti foglalkozáson is, ahol Katonáné Tóth Judittól és Batuskáné Fejes Katalintól inspirálódtam. Két éve már magamtól kísérletezgetek az utamat keresve.

A kép címe „Óvó természet” – Vuk története alapján

Legújabb képem Vuk története alapján készült, "Óvó természet" címmel,a Magyarországi Nemzetközi Paverpol…

Közzétette: Természetgyár – Art Paverpol – 2019. február 25., hétfő

Amire szükség volt:

fa alap, amit hulladék faanyagból vágattam ki

vécépapír guriga

drót

maszkolószalag

textilhulladék

akril festék

Paverpol textilragasztó

folpack

A Paverpol egy levegőre száradó, teljesen természetbarát, speciális keményítő-ragasztó anyag. A Paverpollal átitatott textil formázható, kiszáradás után kőkemény lesz.

Fontos volt, hogy olyan textilt találjak, ami hasonlít a szőr mintájára. Teljesen más hatása lenne, ha textúra nélküli anyagot használok fel.

Továbbá előre kellett gondolkodni, mert a rókák alá került egy domború alap, amit befedtem a textillel. Bele kellett kalkulálnom, hogy az alapozásra még kerül a fedőréteg (textil), így el kellett találni a megfelelő alapvastagságot és méretet. Ugyanez az indás farokrésznél, ahol a drótra tett alapozásra került fel a textil. Nem lehetett túl vékony vagy túl vastag.

Maga a munkafolyamat maximum 20 óra volt, de ez ennél bonyolultabb, mert amit agyalással, tervezéssel töltök, az még nagyon sokat rátesz és az is a munka része. Még akkor is, ha ezt pl. házimunka közben teszem.

A kép kis mérete (30 cm) és a sok újrahasznosított dolog végett kb. 2000 Ft-nyi költségem volt vele.

Így készült:

Sok skicc után megrajzoltam a végleges méretet és kompozíciót egy papírlapra. (Itt veszem hasznát a sokéves rajzolásnak.)

Falapot kivágattam, kifúrattam az akasztórészét, utána megfestettem a hátteret.

Beáztattam a papírgurigákat, amiket széttéptem apróra. A rajz méretei alapján folpackra felépítettem belőlük a rókaalapokat. Száradás után felragasztottam a fa alapra. Az egyenetlenségeket maszkolószalaggal javítottam.

Drótból levágtam az inda méreteit, maszkoló szalaggal megfelelő vastagságúra tekertem őket, majd bevontam a textilragasztós anyagcsíkokkal, amit száradás után lefestettem.

Ráragasztottam az indás farkat az alapra.

Textilragasztóba áztattam egy anyagdarabot, amivel bevontam a fejeket. Erre kerültek utána a kisebb cafatokra vágott, textúrás darabok, amik a szőrét, orrát, szemét adták.

Füleket, leveleket külön kivágtam, félig megszárítva tettem rá a formatartás végett.

Teljes száradás után akril festékkel kifestettem.